Bergman többszöri sikertelen nekifutás után végre megvalósította tervét, hogy a svéd – nemzetközi szupersztár Ingrid Bergmannal forgasson egy filmet. A rákbetegségben szenvedő színésznőnek ez lett az utolsó filmszerepe. Bergmanék pszichodrámája egy anya és leánya konfliktusán alapszik, egyben meggyőző erővel ábrázolja a művészlét és a családi élet ellentétét. Charlotte (Ingrid Bergman), a világhírű zongoraművésznő, hosszú évek után először látogatja meg leányát, Evát (Liv Ullmann), aki egy lelkész feleségeként s rokkant, lelkileg labilis lánytestvérét gondozva éli vidéki életét. A szeretetteljesnek és barátságosnak induló találkozás marcangoló, kegyetlen leszámolássá fajul a két nő között: a leány anyja szemére veti minden hibáját, szeretetlenségét, hidegségét, amely egész életvitelére jellemző. Egymásnak feszülő gyötrő indulat és bocsánatkérés. Elbújtatott szeretet és meg nem bocsátó gyűlölet. Számonkérés és védekezés. Az anya elismeri mindezt, de nem tud rajta változtatni. Hirtelen elutazik.