Közép- és Kelet-Európa szocialista országaihoz hasonlóan az ötvenes évek Jugoszláviájában is személyi kultusz van. A Tito vezette országban a félelem és a rettegés az úr, a politikai rendőrség bármikor, bárkit indok nélkül letartóztathat. Egyik nap a kis Malik édesapját is elviszik, a régi szeretője jelentette fel. A férfit bányamunkára ítélik. Az édesanyja mindent megtesz, hogy a boldog család látszatát megőrizve eltitkolja fia elől az igazat. Azt hazudja neki, hogy a papa szolgálati útra ment. Ám eljön az idő, amikor Maliknak szembe kell néznie az igazsággal. Kusturica második játékfilmje az 50-es évek elején, Jugoszláviában játszódik, amikor Tito szakított az orosz vezetéssel. Oly korban, amikor elég egy óvatlan szó, kijelentés, máris beállít a rendőrség az éjszaka közepén, s a szószátyár "szolgálati útra" indul. A film címe beszélő cím, s a kifejezés a politikai börtönökben töltött időre utal, amiről Kusturica filmje szól. A film narrátora egy 6 éves kisfiú, Bartolli, aki édesapja, Manojlovic történetét meséli el. .12.jugoszláv filmdráma, 130 perc, 1985.