A Tizenkét dühös ember egy 1957-es amerikai filmdráma, Sidney Lumet rendezésében, amely egy esküdtszék tanácskozását mutatja be.
 
Tizenkét esküdtnek kell dönteniük egy fiatal fiú sorsáról, akit apja meggyilkolásával vádolnak, és az ítélet akár halálbüntetés is lehet. Kezdetben szinte mindenki bűnösnek tartja a vádlottat, kivéve egy esküdtet (Henry Fonda), aki kétséget fogalmaz meg, és újratárgyalást sürget. A film lépésről lépésre bontja le az előítéleteket, logikai hibákat és személyes indulatokat, miközben bizonyítékokat és tanúvallomásokat elemeznek újra.
 
A történet szinte végig egyetlen szobában játszódik, mégis rendkívül feszült és erős. A film központi üzenete az, hogy az igazságszolgáltatás alapja a felelősség, a kételkedés joga és a józan ész.