A Tizenkét dühös ember 1997-es változata az 1957-es klasszikus televíziós feldolgozása, William Friedkin rendezésében.
 
A történet ugyanaz: tizenkét esküdt dönt egy fiatal fiú ügyében, akit apja meggyilkolásával vádolnak, és a tárgyalás kimenetele élet-halál kérdése.
 
A csoport eleinte gyors ítéletre hajlik, ám az egyik esküdt (Jack Lemmon) kétséget vet fel, és arra kéri a többieket, hogy alaposabban vizsgálják meg a bizonyítékokat. A film hangsúlyosabban foglalkozik a modern társadalmi előítéletekkel, például rasszizmussal és hatalmi visszaélésekkel. Bár megmarad az egyhelyszínes, dialógusközpontú forma, a tempó feszesebb és direktebb, mint az eredetiben.
 
A feldolgozás tisztelettel nyúl az alapanyaghoz, miközben a 90-es évek nézőinek szemléletére szabja a történetet.