1967-ben járunk. A 17 éves Susanna Kaysen alig különbözik a legtöbb amerikai lánytól; ő is bizonytalan, összezavarodott, és küszködve próbálja megérteni az őrületes tempóban változó világot. A szülők kérésére találkozik egy pszichiáterrel, aki aztán tüstént néven is nevezi szokatlan viselkedését. Határeseti személyiségzavarról beszél, melynek „tipikus megnyilvánulása az önkép, a távlati célok, az értékek, a baráti és szerelmi kapcsolatok terén mutatkozó bizonytalanság."
Be is utalja a Claymoore kórházba, ahol Susanna egy csapat furcsa, fiatal nő között találja magát. Az itt eltöltött két év során ők lesznek legjobb barátai: az elragadó, ám beilleszkedési zavarokkal küzdő Lisa, az elkényeztetett, papa-kedvence Daisy, aki étvágyát hashajtókkal igyekszik kompenzálni és a meleg szívű Polly, aki túlélt egy tűzvészt.
Ám idővel Susannának választania kell az intézetbeli barátok sajátos szélsőséges világa és a kinti valóságos világ között. Ő pedig úgy dönt, hogy maga mögött hagyja a „párhuzamos világot“, visszaszerzi függetlenségét és éli tovább az életét - a maga módján.
A film Susanna Kaysen bestsellere alapján készült. Annak a két évnek fanyar krónikája, melyet az írónő egy pszichiátriai intézetben töltött. Visszaemlékezésében újragondolja a szabadság és bezártság, a barátság és árulás fogalmait, az őrültség és egészség közti határokat, s mindezt egy olyan korszakra vetítve, amikor az egész világ is megőrülni látszott.